Szeretni, mint kő a kőt

El kéne, hogy engedjem,
de fogva tart,
királydinnyés vendégem
a szívbe mar.

Átizzít a félelmem,
hínár-időm,
most lenne jó véletlen
ellopni őt.

Elrejteni késektől,
s szikék elől,
úgy szeretni lélekből,
mint kő a kőt.

Egymásra összetolni
a végtelent,
jövőt kipuhatolni,
legyen jelen.

Míg pihen a műtőben
az életed,
addig én varázskővel,
mint szellemet,

másik dimenzióba
kísérlek el,
hogy egy vén diófa
így mesélje el.


/Molnár József/

0 Response to "Szeretni, mint kő a kőt"

Megjegyzés küldése