Vers a műhelyben


















A versmondás természetéből következően individuális tevékenység, ám igazán hatékonyan műhelyekben, tapasztalatcseréken lehet fejlődni. A legtöbb versenyen kiváló szakemberekből álló zsűri segít a résztvevőknek, látja el őket hasznos tanácsokkal.
A versmondók szakmai képzése, az egész mozgalom egyik problematikus pontja, mivel kevés azoknak a szakembereknek a száma, akik megfelelő segítséget tudnak nyújtani a versmondóknak. Néhány már korábban említett, elsősorban a pedagógusok képzését (képzők képzője) szolgáló tanfolyam és konferencia, kivételével semmiféle rendszeres oktatási nincs, ahol azok, akik versmondók felkészítésével foglalkoznak, szakmai segítséget kapnának, képzésben részesülnének.

A legkiválóbb előadói képességekkel rendelkező versmondóknak lehetőségük van olyan képesítést szerezniük, amellyel a vers és prózamondó előadóművészeti tevékenység folytathatnak, illetve a követelményrendszer teljesítése esetén a résztvevők olyan ismeretekhez jutnak, melynek birtokában, képessé válnak a versmondás tanítására, versrendezésre, illetve ilyen jellegű szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére.
Ez idáig viszonylag kevesen vették igénybe az Országos Képzési Jegyzékben szereplő közép-, illetve felsőfokú vers- és prózamondó szakképesítés lehetőségét, amely a vizsgázóknak Vers- és prózamondó (középfokú), valamint Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú) szakképesítést biztosít.

Képzés keretében, illetve egyéni felkészülés alapján a vers- és prózamondás, illetve az irodalmi műsorok szerkesztésének legfontosabb elméleti és gyakorlati alapismereteinek az elsajátítására nyílik lehetőség. Elsajátíthatják azokat az eljárásmódok és műelemzési metodikák, kommunikációs folyamatok, melyeknek eredményeként eljuthatnak a művek üzenetének megfejtéséhez és a helyes közvetítéshez. Megtanulhatják a művészi beszédnek, a non-verbális kifejezésnek azokat az eszközeit, melyek tudatos alkalmazásával a befogadó közönség számára élménnyé transzponálhatja a megszólaltatott műveket.
A versmondók felkészítésének egyetlen folyamatosnak tekinthető alkalma és formája a nyári versmondó táborok láncolata. A táborok kínálta intenzív gyakorlási és tanulási lehetőségek, sok tekintetben segítik a versmondók felkészülését, hatással vannak a versmondók későbbi teljesítményére. Több megyében (Tolna, Somogy, Komárom, Győr-Moson-Sopron megyék) szerveznek sikeresen a különbözőbb korosztályok számára versmondó táborokat. illetve több országos tábor is működik (Baja, Balatonszemes – Versművészeti Szeminárium, Színész és Előadóművész Felkészítő Műhely). Kiváló versmondó táborok működnek a határainkon túl is, a Vajdaságban, Felvidéken, Erdélyben, és a Kárpátalján, ahol rangos magyarországi szakemberek segítik a versmondók szakmai fejlődését.

Egy elméleti és gyakorlati szakmai képzésre épülő műhely tematikája képes a lehető legszélesebb palettát nyújtani, amennyiben a műhely megfelelő infrastrukturális közege, finanszírozása adott, állandó szakemberi mellett vendégelőadók meghívására nyílik lehetőség, meghatározott rendszerességgel követik egymást a foglalkozások, létezik állandó tagsága, ugyanakkor nyitott a betérő vendégek felé is. Ennek alapján, vázlatosan az alábbiak szerint határozható meg a versműhely tematikája, a versmondás eszközrendszerének tanításán túlmenően:

Szakértő és/vagy előadó és közönség beszélgetése, elemzés egy-egy műről, művekről megelevenített formában.
Elfelejtett nagy versek, például Vörösmarty: Délsziget, Petőfi: Tündérálom, Arany László: A délibábok hőse stb.
Nagy fordítások, például Tóth Árpád Shelly Óda a nyugati szélhez c. versének fordítása, Faludy György híres Villon fordítása stb.
Szórakoztató versek, például Chaucer: Canterbury mesék, Aucasin és Nicolete ófrancia széphistória. Rabelais: Gargantua és Pantagruel „ijesztő” klasszikusok emberközelben, például Milton: Elveszett paradicsom, Byron: Childe Harold, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem
Verslegendák: Carmina Burana
Eráto: Énekek éneke, Goethe: A mester, Verseghy Ferenc erotikus versei stb.
Tematikus estek: „Égövek, ábrák, csillagok”, Hellász énekei, Carmina Catulli, „Gyűlölök és szeretek”, latin költészet, „Jézus tánca”, középkori misztikus énekek, himnuszok, „Dalolt ám a csalogány”, reneszánsz költészet, „Liliomhullás”, a szentimentalizmus és a romantika, „Jelképek erdején át”, a szimbolisták versei, „Vállamra veszem a tavaszt”, az expresszionizmus, „Úton”, amerikai pop költészet, „Consolatio mistica” a misztikus modern költészet, „A dolgok szalmakutyák”, a Távol-Kelet költészete stb.

A leírtak alapján a fenti szakmai tér műhely, mert gyakorló műhelymunka folyik. Szakkör, amely nem „iskolás”, mégis egyfajta szakág köré csoportosul a tevékenység. Emellett izgalmas, a műveltebb, mondjuk úgy, a szakmai vagy a műkedvelő közönség számára igazi csemegének számító társasági életet kínál. Ami ma nincs. Legalábbis a vázolt szinten.

Lutter Imre

0 Response to "Vers a műhelyben"

Megjegyzés küldése