Reflektorfényben: Latinovits Zoltán


Ismét versekkel emlékeztek Latinovits Zoltánra Balatonszemesen.


„Aki verset mond, költővé kell növekednie” – áll a Latinovits-díj hátoldalán az idézet magától a színészkirálytól. Közel negyven középiskolás és harminc felnőtt állt színpadra június első hétvégéjén a Latinovits Zoltán Művelődési Házban.
16. alkalommal rendeztük meg az országos vers-és prózamondó versenyt, amely hagyományához híven az ország legjobb versmondóit várja a rangos megmérettetésre. Idén is magas színvonallal büszkélkedhettünk. Vannak visszajáró versenyzők, akik évről évre szeretnék átadni a versekről való elképzelésüket, valamint bizonyítani a zsűrinek és a közönségnek a fejlődésüket. Viszont minden évben érkeznek új szereplők, akiknek talán még nehezebb helytállni az ismeretlen körülmények előtt. Siófoktól Debrecenig, Győrtől Kisvárdáig mindenhonnan érkeztek nevezők 14 éves kortól egészen 89 éves korig.
A háromnapos rendezvény első napján koszorúzással indult a program. Balatonszemes főbb intézményei, szervezetei elhelyezték megemlékező virágaikat a színészkirály sírjánál, valamint Róka László igazgató úrtól hallhattunk beszédet, melyben megelevenedtek Latinovits kortársainak emlékei a színész haláláról. Ezután Csonka Márta sírjánál helyeztük el virágainkat, ahol idén is verssel emlékeztünk a verseny kitalálójára és szervezőjére.
A szombati és vasárnapi versek igencsak megnehezítették a zsűri feladatát, hiszen aki első nap kiemelkedően szerepelt, nem könyvelhette a másnapi sikert. Nagy különbségek születtek akár ugyanazon vers között és ugyanazon versmondó két különböző verse között is. A zsűri elnöke 16 éve, így idén is Kiss László volt, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus vezető főtanácsosa, valamint a Latinovits Alapítvány elnöke. Idén újra köszönthettük Linka Ágnest, a Magyar Rádió szerkesztőjét, Halmos Klárát, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának kulturális főmunkatársát. Először köszönthettük a zsűriben Tóth Zsóka előadóművészt, akit a versmondás értékelésében saját tapasztalatai is segítettek, valamint Ficsor Miklós nyugalmazott tanárt, költőt. A közélet és a kultúra minden szegmenséből érkező zsűritagok jól kiegészítették egymást, így megszületett a végeredmény.
A középiskolásoknál első helyezést ért el kimagasló pontszámmal Szabó Sebestyén László, a Debreceni Ady Endre Gimnázium tanulója. Mindkét versével meggyőzte a hallgatóságot jó versértelmezésével és kitűnő szereplésével. Az Ady Endre Gimnázium nagy sikerrel szerepeltette diákjait, mivel a második helyezést szintén az ő tanulójuk érte el, Szekrényes Olga már többször járt nálunk, de kimagasló fejlődésével és remek versével megérdemelte a díjat. Harmadik helyen végzett Dobos János, a Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumból. Egy különdíjat is kapott elismerésül, a versmondó egyesület nyári versmondó táborára kapott meghívást és teljes jogú ingyenes részvételi lehetőséget a benne rejlő tehetség kibontakozása érdekében. Különdíjat érdemelt még Parrag Dóra (Székesfehérvár), Herman Flóra (Budapest), Tímár Bence (Kazincbarcika), Horváth Csenge (Barcs) és Tamás László (Budapest).
A felnőttek mezőnye szintén izgalmas versenyt ígért. A zsűri teljes szívéből gratulált és örömmel adta át a Latinovits-díjat Ságiné Nagy Tímeának Szolnokról, aki ezen a versenyen most járt először, de sokéves tapasztalata révén mindkét versével meggyőzte a zsűrit. Második lett Ézsiás László Budapestről, aki látássérülését olyannyira elfeledtette a hallgatókkal, hogy előadása idén könnyek és nevetés mellett a második díjat jelentette. Harmadik helyezést ért el Mach András Budapestről, aki szintén nagy tapasztalattal rendelkezik már, de minden évben egyre erősebben fejlődik és győzi meg a zsűrit és közönséget egyaránt. Különdíjas lett Mihályi Jánosné (Szerencs), Tóth Péter (Kunszentmiklós), Kiss Eszter (Győr), Jánosi Márton (Szentendre) és Dankó Szilvia (Biatorbágy).
A verseny létrejöttét olyan támogatóknak is köszönhetjük, akikről sokan nem is tudnak. Minden évben a kezdetektől egyre több támogatást, jóleső elismerést és különdíjat kapunk Buday Miklóstól, akiben a versek szeretete és a személyes kötődés néha elválaszthatatlan köteléket fűz. Tóthné Bazsó Kriszta a díszítésbe a lelkét is beleszövi minden évben, megteremti a méltó hangulatot ehhez a programhoz. Császár Bíró Szabolcs Latinovits-összeállításával gondoskodik arról, hogy a színészkirály megelevenedjen mindnyájunk számára. Róka László igazgató úr mindenhez segítő kezét nyújtja, akárcsak Takács József polgármester úr és Balatonszemes önkormányzata, a támogatásuk nélkül nem valósulhatna meg a rendezvény. Kiss Lászlónak, ha lehet így fogalmazni, a sok év alatt a szívében is helyet kapott a verseny, annyi áldozatot tesz érte. A köszönet szóljon mindenkinek, aki bármivel hozzájárul ahhoz, hogy 1994 óta minden évben meg tudjuk rendezni- magunk között mondva- a „Latinovitsot”.
A művelődési ház a virágoktól és gyertyáktól, a lelkünk a versektől öltözött díszbe ezen a hétvégén. Mindig nagy várakozással készülünk a versenyre, de tudjuk, hogy egy évig kell várni a következő alkalomra. A sikeresség és elismerés viszont tartja bennünk a lelket, hogy érdemes tovább dolgozni és felhívni a figyelmet minden alkalommal Balatonszemesre, őrizni és ápolni az emlékét Latinovits Zoltán színészkirálynak.

Császár Bíró Lilla, Kiss László, A szervezők

0 Response to "Reflektorfényben: Latinovits Zoltán"

Megjegyzés küldése