tag:blogger.com,1999:blog-79596488765644273382024-02-19T05:44:19.128+01:00Versmondók BlogjaUnknownnoreply@blogger.comBlogger83125tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-43247387891430956012011-07-19T13:36:00.000+02:002011-07-19T13:36:23.437+02:00Az utolsó mérkőzés<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br />
</div><span lang="HU" style="font-size: 14.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Játszom a Dunaharaszti-pályán, <br />
játszom-játszanék az ellenfelemmel, és meg-<br />
felelnék saját - és csapattársaim elvárásának, de<br />
nem tudok Anyukámnak megfelelni, és hiába<br />
látom Őt szüntelen, és hiába várom a hangját, Ő<br />
már soha többé nem fog felelni, soha többé? ez<br />
végérvényes immár, bele kell hogy verjem a <br />
tenyeremmel fejembe, mint ahogy a másik<br />
oldalon is ezt teszik velem, kapaszkodhatnék, de<br />
remeg az ütőt tartó kéz, mint ahogy Édesanyám<br />
is megremegett az utolsó ütésváltások előtt, Ő<br />
már tudta, mi következik, mi még csak sejteni<br />
véltük, de gondolni sem mertünk rá, nélküle<br />
mivé is válunk ott az elárvult kórházi ágy mellett,<br />
a lelkétől örökre elzárt külvilágunkban.</span><span lang="HU"></span><br />
<span lang="HU"><br style="mso-special-character: line-break;" /> </span><br />
<span lang="HU">/Molnár József/<br />
</span>G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-141564776345912052011-07-19T13:33:00.000+02:002011-07-19T13:33:14.534+02:00Nem könnyezem<span lang="HU" style="font-size: 16.0pt;"></span><span lang="HU" style="font-size: 14.0pt;"> Én nem sírok Anyám, csak a fáj<br />
könnyet ejt,<br />
és a nincs nem felejt.<br />
Én nem sírok, Anyám, csak a múlt<br />
az, mi ver,<br />
csak a láz elseper,<br />
csak a nincs, ami nincs,<br />
az felejt.<br />
Én nem sírok, Anyám,<br />
nem könnyezem,<br />
csak az akácos erdő<br />
a szívemen,<br />
de hidd el, Anyám,<br />
nem könnyezem,<br />
csak a lelked mossa<br />
lelkemet.</span><div class="MsoNormal" style="mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto;"> </div><br />
/Molnár József/<br />
<br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto;"><br />
</div>G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-69819142179506770412011-06-20T10:40:00.000+02:002011-06-20T10:40:40.011+02:00Cselező<h3 class="post-title entry-title"> <br />
</h3><div class="post-header"> </div>Cseles tervek,s velük újjá születek.<br />
Felébresztik a régi tűzet. <br />
Vadászni zsákmányra várni.<br />
Horgot kivetni,gátlást ledobni, <br />
a magját megrágni,és várni.<br />
Míg a szikra lángra nem lobban,<br />
s csókja csattan a számra.<br />
Hevít míg bírja a vér,<br />
és szét nem feszít.<br />
Robbanás vagy roppanás, <br />
szakad egy száll.<br />
Arcon csap a tudat,<br />
s szívem lángra kap.<br />
Nincs szó,nincs magyarázat mi jó,<br />
csak egy szikra mi lángra kap!<br />
/ G.S-Ágnes /G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-57822072699430892632011-06-20T10:34:00.002+02:002011-06-20T10:36:20.927+02:00Agyhalál<div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt;">Ha élni hagyja</span></i></div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt;">tegnapjaim a jelen,</span></i></div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt;">előbújik párnái közül,</span></i></div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt;">ajtót nyit mégis a félelem.</span></i></div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><br />
</div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><br />
</div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt;">Szabályos kört rajzol hátamra</span></i></div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt;">az önismeret céltábla gyanánt.</span></i></div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><br />
</div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><br />
</div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt;">Nyílhegyre vár</span></i></div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt;">megideologizált tetteim mögött</span></i></div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt;">a lélek.</span></i></div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><br />
</div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><br />
</div><div align="center" class="MsoNormal" style="tab-stops: 74.25pt; text-align: center;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt;">Agyhalál</span></i></div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br />
</div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><i><span style="font-size: 14pt;"> /Csikós Szilvia/ </span></i></div>G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-49982206155696159152011-06-07T11:32:00.002+02:002011-06-07T11:33:57.939+02:00Ima – haikuMikor az ima<br />
beteljesíti magát,<br />
ki jön ki tapsra?<br />
<br />
/Csikós Szilvia/G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-60688612190246748732011-05-23T07:37:00.000+02:002011-05-23T07:37:08.336+02:00A megrogyott elmén túl<h1 align="center" style="text-align: center;"><span lang="HU" style="font-size: 14.0pt;">Már én is repülnék, akár a gondolataim, de már<br />
a <span class="SpellE">mindenekfeletti</span> szerepet is átadnám a kórházi<br />
ágy forró ölelésében fekvő Édesanyámnak, ki <span class="SpellE">ki</span> tudja<br />
már hányadik életmentő műtétére vár, hogy<br />
<span class="SpellE">megálljt</span> parancsoljanak végre a szenvedésnek,<br />
a mindig kiújuló örökös rettegésnek...Csak<br />
néz nyitott szemmel a <span class="SpellE">hátamögött</span> hagyott <br />
élet kibogozhatatlan szálai közt vergődő<br />
életére, csak próbálja megfejteni a még<br />
számára is megfejthetetlen feladványok közé<br />
szorított talányokat, csak kiutat keres a szűkké<br />
vált labirintusból, ahová kétségbeesett <br />
szülei zárták, születése óta, s ahonnét azóta<br />
sem tud kiszabadulni. Most itt van az újabb e-<br />
<span class="SpellE">sély</span>, s a számtalanul átgondolt variációk közül<br />
a legfényesebbet fogja majd választani, ha <br />
nem választott volna már - tudom. "Most <span class="SpellE">szívte-</span><br />
lennek tűnik a perc is, amint a síri csendből szó-<br />
<span class="SpellE">lok</span>, de döntésem <span class="SpellE">véglegesítve-hitelesen</span> szerető<br />
pecsétjeitekre vár, ne haragudjatok, ha már <br />
elmennék innen, hol annyian, s annyiszor dédelgető<br />
kék egetek között voltam, hol annyian, s annyiszor<br />
hívtatok vissza...Most mennem kell, ne várjatok<br />
vissza, ne hívjatok vissza, hívjátok az Angyalt, ki<br />
eddig vigyázott rám, ki lejegyzett rólam mindent, s <br />
most benyújtották a számlát; Majd látjátok a távozó<br />
Fényem, majd áthaladok egy réten, majd integetek<br />
serényen..." S amint ott fekszik az ágyon, a <br />
forró, még ki nem <span class="SpellE">hült</span> ágyon, hol mozdulatlanul<br />
alszik, nyitott szeme tükrében még tollászkodik <br />
az élet, hogy várja az új <span class="SpellE">életrementő</span> műtétet, a<br />
múlt álarcait levető emlékek megrohamozzák, s a<br />
mi fog történni velem? kérdéseivel összeütköznek...<br />
Megrogyott elmével elézuhan az eseményeknek.</span></h1><h1 align="center" style="text-align: center;"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">/Molnár József/ </span></h1>G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-49181989378259052392011-05-23T07:25:00.002+02:002011-05-23T07:25:57.694+02:00Kell<div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Kell egy,ki nagyon szeret,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>kinek a szemében,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>tiszta minden tett.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Kire felnézel akkor is ha fáj,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>ha a múltad csak köd homály.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Mikor a jelenbe azt érzed lehetetlen,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>s csak a csillag fénye ami nem hagy el,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>ide húz a jelenbe.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Ébreszti pajkos lelked,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>mint tavasz tájt a kikelet,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>s a napfény íze mosolyt csal ajkadra,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>s akkortájt a szíved is hevesebben üt,ver,kalapál.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Halk léptek,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>nesz veri fel a csendet. </i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>S ott áll előtted.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Mögéd oson,ne habozz, </i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>kapkodj,húzd magadhoz.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Tű sarkas lába,fonódik testeden.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Ennél a résznél,már nem is vagy észnél.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Forró az ajka,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>s csókja marasztal.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Hát itt van az-az egy.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Kinek szemében tiszta minden tett.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>S felnézhetsz rá,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>mert itt van Ő,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>a nyerő Nő.</i></div><div style="text-align: center;"><i><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">/G.S-Ágnes/</span></i></div>G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-20591994413491840152011-05-23T07:22:00.003+02:002011-05-23T07:23:48.318+02:00Változás előttIlyenkor, mikor nincs a minden,<br />
azaz van a semmi eseményszinten,<br />
ember az ég alatt nyugalmat un,<br />
<br />
<br />
de fönn a dolgok már állnak össze,<br />
drámamag pottyan a langyos földre,<br />
viszlát, unalom.<br />
<br />
/Csikós Szilvia/G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-87247158297649401482011-05-08T21:08:00.002+02:002011-05-08T21:08:51.961+02:00Szeretni, mint kő a kőt<span lang="HU">El kéne, hogy engedjem, <br />
de fogva tart, <br />
királydinnyés vendégem <br />
a szívbe mar. <br />
<br />
Átizzít a félelmem, <br />
hínár-időm, <br />
most lenne jó véletlen <br />
ellopni őt. <br />
<br />
Elrejteni késektől, <br />
s szikék elől, <br />
úgy szeretni lélekből, <br />
mint kő a kőt. <br />
<br />
Egymásra összetolni <br />
a végtelent, <br />
jövőt kipuhatolni, <br />
legyen jelen. <br />
<br />
Míg pihen a műtőben <br />
az életed, <br />
addig én varázskővel, <br />
mint szellemet, <br />
<br />
másik dimenzióba <br />
kísérlek el, <br />
hogy egy vén diófa <br />
így mesélje el.</span><br />
<br />
<span lang="HU">/Molnár József/</span>G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-18229394926120918842011-05-08T21:05:00.000+02:002011-05-08T21:05:49.418+02:00PlátóiA szükség vagyok,<br />
mit kőnyakadba pottyantott<br />
egy fölédtévedt madár.<br />
Esetleges voltam, visszatarthatatlan.<br />
Tűröd cementes ragaszkodásom öntudatlan,<br />
<br />
<br />
Semmit nem csinálsz alattam,<br />
galambszaros köztéri szobor.<br />
Nem lépsz, nem beszélsz, nem gondolsz velem,<br />
csak széplesz, bűzlesz az időben<br />
csöndben, moccanatlan.<br />
<br />
/Csíkos Szilvia/G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-85606327743741456792011-05-08T21:01:00.000+02:002011-05-08T21:01:16.157+02:00Acéldarázs-türelem<div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">A tolatási csendben kéken berepült</span></div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">acéldarázs remegteti dróthálós</span></div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">szárnyaival az alvó egekbe feszült</span></div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">bárányfelhőt, és a mennyet-bejárót,</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">a félénken mosolygó gyémántos szelet,</span></div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">ki már földre fekvő bokrok árnyékát</span></div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">rázva mint csengőt, készenlétben nevet,</span></div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">majd magas fák lombjában gyújt hiénát.</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">A nap rozsda-szürke esőben ázik,</span></div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">s a szétdobált vonatkerekek az időt</span></div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">tapossák, mint gyermek, ki derekáig</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">üvölt, mert elfogyott türelme már kilőtt</span></div><div class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">utálatként zúzza a virágzó teret,</span></div><span lang="HU" style="font-size: 14pt;">tavaszi mennyre váró bunker földeket.</span><br />
<br />
<span lang="HU" style="font-size: 14pt;">/Molnár József/ </span>G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-61677835470549674272011-04-28T16:55:00.002+02:002011-04-28T16:57:28.752+02:00Keltsd életre<p class="MsoBodyText3" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt"><span style="font-size:11.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt;font-family:"DejaVu Sans Condensed","sans-serif"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"">Keltsd életre! I – II</span><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt;font-family:"DejaVu Sans Condensed","sans-serif"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman";font-weight:normal">.</span><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt;font-weight:normal"> címen két kötetes könyvet jelentetett meg az NKA anyagi és az Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szellemi támogatásával a Magyar Versmondók Egyesülete, amelynek szerkesztői és szerzői a MMIKL munkatársai; </span><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt">Kiss László, Tóth Erzsébet és Tóth Zsuzsanna</span><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt; font-weight:normal">, a versmondás kiváló elméleti és gyakorlati szakemberei.</span></p><p class="MsoBodyText3" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt; font-weight:normal"><br /></span></p><p class="MsoBodyText3" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt; font-weight:normal"> <o:p></o:p></span><i style="mso-bidi-font-style:normal"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt;font-family:"Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";mso-ansi-language:HU;mso-fareast-language: HU;mso-bidi-language:AR-SA">dr. Böhm Edit ajánlja az olvasóknak:</span></i></p><p class="MsoBodyText3" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt"><i style="mso-bidi-font-style:normal"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt;font-family:"Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";mso-ansi-language:HU;mso-fareast-language: HU;mso-bidi-language:AR-SA"><br /></span></i></p><p class="MsoBodyText3" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt"><i style="mso-bidi-font-style:normal"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt;font-family:"Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";mso-ansi-language:HU;mso-fareast-language: HU;mso-bidi-language:AR-SA"></span></i></p><p class="MsoBodyText2" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt"><i style="mso-bidi-font-style:normal"><span style="font-size:11.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt">„Rohanó, digitalizált világunkban, amikor a közvetlen emberi kapcsolatok egyre felszínesebbek, gépiesebbek lesznek, amikor a művészetben való csöndes elmélyülésre egyre kevesebb a lehetőség, a <b style="mso-bidi-font-weight:normal">versek személyes megszólaltatásának fokozottan megnő a jelentősége</b>. És megnő a versek előadóinak felelőssége is. Mert –Kosztolányi Dezső szavaival élve- <o:p></o:p></span></i></p><i style="mso-bidi-font-style:normal"> <p class="MsoBodyText2" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt">„…éppen ez egy nép műveltségének fokmérője. Csakis az a nép értheti költőit, mely a betűkbe, szavakba szerelmes, és minden érzékével magáévá akarja tenni, nemcsak szemével, hanem fülével is, különböző művészektől kívánja hallani, mint a zenekedvelő Beethoven vagy Chopin zongoradarabjait.”<o:p></o:p></span></i></p> <p class="MsoNormal" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt;text-align:justify"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt">Nehéz dolga van ezért annak, aki művészi igénnyel áll a pódiumra. Magányos művészet ez, a versmondó partnerek nélkül, egyedül áll a közönség elé, önálló művészi alkotása a pillanaté, s eltűnik, amikor lelép a dobogóról. <b style="mso-bidi-font-weight: normal">Hatása azonban sokáig megmarad.<o:p></o:p></b></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt;text-align:justify"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt">A versmondás elméleti és gyakorlati kérdéseivel évtizedek óta nem foglalkozott érdemben sem a tudomány, sem a művészeti élet.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt;text-align:justify"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman","serif";mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:HU;mso-fareast-language:HU;mso-bidi-language:AR-SA">Az amatőr művészeti mozgalom mindennek ellenére ma is életben tartja ezt a meglehetősen magányos </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, serif; font-size: 16px; font-style: normal; "><i style="mso-bidi-font-style:normal"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt;font-family:"Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";mso-ansi-language:HU;mso-fareast-language: HU;mso-bidi-language:AR-SA"></span></i></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-top: 0cm; margin-right: -21.3pt; margin-left: -14.2pt; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify; display: inline !important; "><i style="mso-bidi-font-style:normal"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt"></span></i></p><p class="MsoBodyText3" style="margin-top: 0cm; margin-right: -21.3pt; margin-left: -14.2pt; margin-bottom: 0.0001pt; display: inline !important; "><i style="mso-bidi-font-style:normal"><span style="font-size:11.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt">és magára hagyott művészeti ágat.</span></i></p><p></p><p></p><p class="MsoNormal" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt;text-align:justify"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt"> </span></p><p class="MsoBodyText3" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt"><span style="font-size:11.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt;font-weight:normal">Számos versmondó-verseny ad lehetőséget arra, hogy a versek művészi megszólaltatói megmutathassák magukat, példát és mintát adjanak a kevésbé jártas versmondóknak. Az ő számukra rendezik meg a különböző versmondó táborokat, ahol kellemes körülmények között, a versekre koncentrálva, szakemberek segítségével mélyülhetnek el ennek a művészetnek a rejtelmeibe. Mindez azonban mégsem elegendő. A versválasztáskor, a versek</span><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt"> </span><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt;font-weight:normal">értelmezésekor, a pódiumra állásra készüléskor a</span><span style="font-size:11.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt"> </span><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size: 10.0pt;font-weight:normal">versmondók és tanítók többsége rendszerint magányosan küszködik, hathatósabb gyakorlati segítséget vár.</span><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-top:0cm;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt;text-align:justify"><b style="mso-bidi-font-weight:normal"><span style="font-size:11.0pt;mso-bidi-font-size: 10.0pt">Ezt a segítséget kívánja megadni ez a számos gyakorlati kérdést tisztázó, a versmondás különböző</span></b><b style="mso-bidi-font-weight:normal"><span style="font-size:12.0pt;mso-bidi-font-size:10.0pt"> színterein tapasztalt problémákat elemző, a felkészüléshez hasznos útmutatást adó könyv.”<o:p></o:p></span></b></p> <p class="MsoBlockText">A szerzők szót ejtenek praktikumokról, kezdve a rövid verstani összefoglalótól a versválasztásig, a pódium külső követelményeitől a vers megfejtésének mozzanatáig. Beszélnek a versmondás szervezeti felépítéséről, és a szervezéshez is hasznos tanácsokat adnak. Ugyanezen célból közzéteszik egy tábor tapasztalatait, és verssel, novellával való foglalkozás-vázlatot is adnak.<o:p></o:p></p> <p class="MsoBlockText">A második kötetben kifejezetten szubjektív versválogatással találkozhatnak az érdeklődők, néhány szöveghez ajánlásokat is megfogalmaznak. A válogatás keretei annyira szűkek, kedvenceink sora pedig oly hosszú – épp ezért nagyon nagy versek nem kerültek bele a kötetbe, s olyanok sem, amelyeket más válogatásaink (Kortársaink. MVE, 2007.) tartalmaznak. <b style="mso-bidi-font-weight:normal"><o:p></o:p></b></p> <p class="MsoNormal" style="margin-top:6.0pt;margin-right:-21.3pt;margin-bottom: 0cm;margin-left:-14.2pt;margin-bottom:.0001pt;text-align:justify;mso-pagination: none"><b style="mso-bidi-font-weight:normal"><span style="font-size:11.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt">A két kötetes könyv megrendelhető a Magyar Versmondók Egyesülete címén (1011 Budapest, Corvin tér 8.), vagy a <a href="http://www.polcon.hu/"><span style="font-size:10.0pt;font-weight:normal">www.<span style="mso-bookmark:_Hlt291707930">p</span>olcon.hu</span></a><!--[if !supportNestedAnchors]--><a name="_Hlt291707930"></a><!--[endif]--> honlapon <st1:metricconverter productid="3800 Ft" st="on">3800 Ft</st1:metricconverter> áron. A Magyar Versmondók Egyesületének tagjai és a Versmondó folyóiratot előfizető intézmények (művelődési házak, könyvtárak, szervezetek) 20%-os kedvezményt kapnak.</span></b><o:p></o:p></p> <o:p></o:p><p></p></i><p></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-5499093609270392032011-04-25T16:39:00.000+02:002011-04-25T16:39:35.340+02:00A mondatBeragadt a mondat az agyamba,<br />
mint bukfencezés után nyáron a régi réten<br />
bogáncs a hajba.<br />
Gyötör, fogvatart, nem ereszt, nem eresztem.<br />
Bökdös, idegesítően szöszmötöl benn, kattog is.<br />
Zavar, na!<br />
<br />
Megragadom, megvizsgálom, szagolgatom,<br />
feldarabolom, porrá töröm,<br />
beveszem, megrágcsálom, ízlelgetem, kiköpöm.<br />
Felfőzöm és felhörpölöm,<br />
kihányom, szemétre vetem és kikukázom.<br />
Feleselek vele, megtagadom, megkérdőjelezem,<br />
Tesztelem feszt, igaza lesz a dögnek, ezerszer,<br />
fejet hajtva –megpróbálom – beletörődöm,<br />
megszeretgetem, elfogadom -<br />
<br />
- mert itt állnak hosszú sorban mind:<br />
Mami halála, egy beteg kisgyerek,<br />
hét szürke eminenciás, három közlekedési baleset, <br />
az éhező, egy komplett földrengés sújtotta övezet,<br />
saját átkozott magányom.<br />
A komment a képekhez csak ez:<br />
Bármennyire szívfacsaró:<br />
az igazság nem visz közelebb a lényeghez.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
/Csikós Szilvia/G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-84537357348968613202011-04-13T00:18:00.002+02:002011-04-17T22:48:24.551+02:00Katasztrófa-filmMost hogy a világvége is matekozik bennem, holott én mindig<br />
utáltam a számolást, szájtátva reszketek, a helyemben, te mit<br />
tennél, akárki, kedves ismeretlenként: várnál az „úgyis mindegy,<br />
a temetésnél biztos lesz virág”…, és a felpúpozott halotti csokrok<br />
alól néha kiszólnál, hogy<i> látjátok feleim szümtükkel</i>, hová<br />
vezetett, ha okosabbnak hitted magad, mint az átlagos átlag,<br />
és a szétmálló fejedre hintett elmúlás majd feledtet mindent,<br />
valóban úgy lesz?...vagy csak a kísérteteknek dobtak, hogy<br />
legyen mit enni, s a csalóka csalogány vágyad, hogy majd te<br />
ébresztesz bárkit, fülére dobva a csengőt, oszlopra akasztva<br />
a valót, felverve a házat, az utcát, a köd-világot, sunnyogni<br />
be véres és rút hátsókon, elmeunt holdudvarban értelmet<br />
róni, sziklákba vájt szentképekkel körberohanni a földet,<br />
s verni a melled, hogy te időben szóltál, dölyfösen döfve<br />
átszúrva a bölcsen meditáló csendet, rohanni tovább, fel-<br />
pörgetve magad a hangrobbanás fölötti hangsebességre,<br />
és már kérdeznéd is, él még-e a gyermek, ki nap alatt<br />
felnőtt, s élveznéd a percet, mint egy ígéretes katasztrófa-filmet, ha nem alattad hullna szét a légző-tér, ahol már utolsókat futnak<br />
a lábak, a mészfehér földet kilopva alóla, futnak a kártya-várak,<br />
zokognak a házak, kúsznak az ernyedt árnyak, láng nyalja bőrük körbe-körbe,<br />
futnak a házak, és futnak a lábak, az összetört jövőt ki<br />
viszi utánuk?..., futnak az erdők, hátra sem nézve mérik a<br />
szétégett tájat, futnak a festők, futnak a reggeli harmatot ivó lányok, asszonyok,<br />
futnak a nyugalomra-vert útszéli akácfa-bölcsek, futnak az<br />
üszkösödő hangok, mint kétségbeesett déli harangszó,<br />
futnak a félelem-férgek a tenyeremben, belehányva az<br />
érhálózatomba, futnak az utolsót fuldoklók is olajbarna<br />
mérföldeket öklendezve, futnak az ember-milliók<br />
a végsőkig belengő Föld-Univerzumban.<br />
<br />
Este majd vámpír-filmet nézek, s az érzelmeket cseppenként<br />
adagolva leláncolt székemen izzadtan figyelem amint egy<br />
óriásnyira nyúlt árnyékarc új fogsorát belemélyeszti Hollywood<br />
üdvös-kéjének nyakába.<br />
<br />
Csak közben az autót ne törjék fel!<br />
<br />
Molnár JózsefG.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-70888815335609656382011-03-29T00:10:00.002+02:002011-03-29T00:10:19.680+02:00Kell<div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Kell egy,ki nagyon szeret,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>kinek a szemében,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>tiszta minden tett.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Kire felnézel akkor is ha fáj,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>ha a múltad csak köd homály.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Mikor a jelenbe azt érzed lehetetlen,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>s csak a csillag fénye ami nem hagy el,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>ide húz a jelenbe.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Ébreszti pajkos lelked,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>mint tavasz tájt a kikelet,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>s a napfény íze mosolyt csal ajkadra,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>s akkortájt a szíved is hevesebben üt,ver,kalapál.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Halk léptek,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>nesz veri fel a csendet. </i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>S ott áll előtted.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Mögéd oson,ne habozz, </i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>kapkodj,húzd magadhoz.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Tű sarkas lába,fonódik testeden.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Ennél a résznél,már nem is vagy észnél.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Forró az ajka,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>s csókja marasztal.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Hát itt van az-az egy.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>Kinek szemében tiszta minden tett.</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>S felnézhetsz rá,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>mert itt van Ő,</i></div><div style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif; text-align: center;"><i>a nyerő Nő.</i></div><div style="text-align: center;"><i><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">/G.S-Ágnes/</span></i></div>G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-34673811867509305942011-03-24T15:08:00.001+01:002011-03-29T00:03:10.934+02:00Hajócsavar<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">- Dunapló –</div><div class="MsoNormal"><o:p> </o:p></div><div class="MsoNormal"><o:p> </o:p></div><div class="MsoNormal"> Hangtalanul érkezem. Lábujjhegyen kiszállok fáradt „négylábúmból”, majd barátságosan megtenyerelem.</div><div class="MsoNormal"> - Eridj a hűsbe!</div><div class="MsoNormal">Ekkor meglátom a hatalmas lapátkerekű hajót, Neszmély felirattal, majd óvatosan felé araszolok. Szennik Évi jókedvvel nyugtáz. </div><div class="MsoNormal"> Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke sztoikus nyugalmában ül, várja a táborozókat.</div><div class="MsoNormal"> Közben a Nap borotvaélű sugarai lehúzzák a Dunáról a hullámokat, szél sehol, csak várakozás és csend.</div><div class="MsoNormal">Visznek a bőröndjeim.</div><div class="MsoNormal">Lemegyek kabinomba körülnézni. Négy ágyas kajütök, az emeletes fekhelyeken vágy a pihenés.</div><div class="MsoNormal"> Mogyorósi László érkezik először. Nagy buddha-fejét belógatja a szobába, majd leroskad az alsó szintre.</div><div class="MsoNormal">„Tavaly megnyertem a Rubophen Versíró Versenyt, ez a tábor lett az egyik nyeremény, illetve csak ezt kaptam meg, amit a Magyar Versmondók Egyesülete adott.”</div><div class="MsoNormal">A zsűri egyik tagja, az internetes bejegyzések tanulsága szerint az igazi hozzáértő tag Turczi István volt. Akit látatlanban is vártam – tanulni szerettem volna tőle és megmérettetni, s nem úgy mint aki könnyűnek találtatott.</div><div class="MsoNormal"> Egy másik sokszínű kaméleon érkezik. Énekes-gitáros, a „Mi újság?” verseket megzenésítő együttes frontembere, színjátszó, rendező is egyben. Ezért ő a drámajátékokban, a versmondásban és a hangképzés óráin is aktívan részt vesz. „Pille annak, aki mindenhez ért!” – jegyzem meg magamban, vigyázva, senki se hallja.</div><div class="MsoNormal"> Ül előttem M. László, aki Nagykálló város írója, s meséli: Nemrég egy kimondhatatlan nevű német kisvárosba delegálták, hogy ottani benyomásait naplóba gyűjtse. Megtudtam, az állásnélküli német-magyar szakos tanár majd’ háromkötetes költő.: „Nyomdára kész a harmadik kötet is”. De hogy melyikbe, azt senki sem tudja még.</div><div class="MsoNormal"> Megérkeznek a tábor többi lakói is, Basa Bella, Ági, Olga,, Eszter, Jani, Bence, Júlia, Bernadette, Csenge, Petra, Anna,, Döníz, Melitta, Zsófi…mind egy külön világ, külön égtáj.</div><div class="MsoNormal"> - Csak még szükségük van a tanulásra! – jegyzi meg Kiss László.</div><div class="MsoNormal"> Amint megérkezik Turczi István József Attila-díjas költő, műfordító, a Parnasszus folyóirat főszerkesztője és a Versmondók irodalmi alelnöke, elkezdünk pörögni:</div><div class="MsoNormal"> „ Az első feladat, megírni a mai bronzmeccset!” – hangzik az ukáz, mi meg rohanunk előkeríteni egy tévét, akár a kocsmából is.</div><div class="MsoNormal">Németország – Uruguay. Élvezetes meccset nézünk, talán a legjobbat az egész vb alatt.</div><div class="MsoNormal"> Esténként rá kell döbbennünk: „Nem vagyunk egyedül!” Hét óra körül nem várt látogatók érkeznek, menetrendszerűen. Járjuk is miattuk a táncunk. Én meg hülye, egy régebben írt versemben, ami a télben íródott: „A szúnyogok hada, mondd, merre jár?...” – hiányoltam őket. Merre? Hát a szétcsipkézett bőrünkön, meg amerre még befurakodtak…</div><div class="MsoNormal">-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------</div><div class="MsoNormal">Már az első alkalommal összekovászolódik a kis csapat. A szakadó esőben végighajtott meccsről mindenki saját magán átszűrve eljátszhatta-elmondhatta, hogyan élte meg az eseményeket. A nagy „leszakad az ég” zuhogásban sajnos a magyar csapatot nem láttam, pedig végig azt hallottam, nekünk is ott a helyünk. Még a lelátón se!</div><div class="MsoNormal"> Az első foglalkozáson mindenki részt vett. Költők, versmondók, leendő színészek. Néha beletört a bicskám, ilyenkor „Laci bácsi” segített. Néha arra gondoltam, mi lenne, ha versem felolvasásakor kölcsönözhetném Lutter Imre előadóművész, drámapedagógus hangját és akkor érthetően, nem motyogva kitátanám a számat, hogy elmondjam: A hajón, ahol élek, boldog vagyok!</div><div class="MsoNormal"> Jöttek a hírek otthonról, milyen kánikula van az országban, bólintottam és elgondolkodtam: Itt a vízfelületen ringó és a nap által érlelt hajó ponyvából lugasként kialakított fedélzeten nem sokat érzünk a forróságból. Ez nem is igaz! Érzünk, csak az ihletett környezet szárnyakat ad, s észre sem vesszük.</div><div class="MsoNormal">Már az első költői órán akkora pofont kaptak szárnyaim, hogy talán még mindig zuhanok. Egy-egy körben mindenki felolvasta régebbi versét. Kiderült, Lacival és Marcellal nincs semmi és az én Szonett a Nőről című versem is tetszett Turczi Istvánnak, bár a hintót nem tudta hova tenni. A többiről hiába is beszélnék. Formailag jók, tehetség is van, csak ahogy írok 19-ik századi. Talán eltévesztettem az évszázadot? Itt megígérte István, hogy mikorra elvégzem a szemináriumot mindezt levetkőzöm. És így is lett…</div><div class="MsoNormal"> Olvassunk mai költőket! – hangzott el Turczi szájából és hogy ez mennyire igaz, alátámasztotta Kukorelly Endre költő, író, aki szerény és érzékeny lelkétől elszakadva néha olyan érzelmi kitörésekkel magyarázott, hogy oda kellett tartanom a fülem. A megdöbbentő tényről beszél, mely szerint ma Magyarországon, ahol magas szintre emelték a versmondást mint művészetet, csak ritkán hallani kortárs költők verseit. Csak a klasszikusoktól!...Hát itt a magyarázat az én versemre is. Na gyerünk olvasni!</div><div class="MsoNormal">Az első komoly feladat Nemes Nagy Ágnes Ehnaton című versének első <i>valamit mégis kéne tenni </i>és utolsó sora<i> már nem halaszthatlak tovább</i> közé írni verset…</div><div class="MsoNormal"> Pedig készültem, mondja az egyszeri diák és könyveli a szokásos egyest. A feladványt a már beidegződött szonettformában írtam meg, most ne részletezzük, milyen erdménnyel. Majd átírom…</div><div class="MsoNormal">Majd egy számunkra kedves-kedvetlen állat bőrébe kellett bújni, mely témáról pont annyi jutott az eszembe, mint egy szamárnak. Nem úgy Lászlónak, aki amikor megkaptuk a penzumot, leballagott a szobánkba és egy lélegzettel addig maradt lenn, amíg el nem készült. Természetesen remekelt, nem úgy mint az a bizonyos Mekk Elek (Lúcio monológját írta).</div><div class="MsoNormal">Közben Marci egyik bódulatból a másikba érkezett, ideje, ihlete egy szál se, látszott rajta, színjátszás, „beszédfabrika”, s éjjel, alvás helyett kezében fegyvere, mágneses hangjával elgitározott sok, számomra ismeretlen költő műveiből jó párat. Azt mondja, Havasi Attila az egyik kedvence (már nekem is!) S reggel, amikor új nap, új virágai nyíltak előbukkan a hajó valamelyik szegletéből, és jelenti, készen áll. S talán még ezt is mondja: ”Kérem a következőt!”…</div><div class="MsoNormal">----------------------------------------------------------------------------------------------------------------</div><div class="MsoNormal">Elgondolkodom. Látszólag úgy nézek ki, mint aki alszik… Kukorelly Endre előadásán vagyunk, aki így folytatja:” Sokszor IC-n utazok. A vonaton egymással szemben két nő ül. Ki sem néznek a fejükből. Hosszú az út, mégsem olvasnak. Kizárták…” Itt a hangja felerősödik: ”Az aki vonaton egy sort sem olvas, az a büdös életben sem!”</div><div class="MsoNormal"> Amikor ezeket a sorokat írom, már itthon vagyok, fekszem a váci strand napozóágyánférfiteste: Tojásranyírt fej, kigyúrt vállai egy-egy szekrényt is elbírnának, sátáni tetoválásait még a fenti libák is megbámulják – kezében a sör, mint étel. Néz, felfújt fejéből valahová el… Az első fűcsomónál elakad.</div><div class="MsoNormal">Elmélkedem.. Azt mondják ősi írásaink, már akihez még eljut néha belőlük egy-egy levél, hogy az emberiség, s mi magunk is a Sziriuszról származunk, ők 10 ezer évvel járnak előttünk, és amikor még nem volt „divat” ez a táguló világegyetem (107 évente tartották velünk a kapcsolatot), összegyűltek a bölcsek és az idegenek, akik lehozták nekünk a pulit, a delfint… s lehet, a tönkölybúzát és a rovásírást is - pontosan nem tudom, honnan is tudnám -, lehelyezték maguk elé gondolatátvivő-fordító szerkezetüket, s mindenki megértette a másikat…Elnézem az előttem ülő „húshegyet”, félek, korunk férfietalonjának nincs értékelhető gondolata.</div><div class="MsoNormal"> „Nem olvasunk, nem olvasunk, nem olvasunk!”</div><div class="MsoNormal">Időtlenül bámuljuk a számítógépünket, minden feltett kérdésünkre tőle várjuk a választ, s közben elájulunk a legújabb telefonunkon és más „kütyükön”, és szidjuk az időjárást. De hogy miért születtünk a Földre, meg sem fér fejünkben. „Nincs erre időnk!” – jön a válasz.</div><div class="MsoNormal">Meg hogy már mindent megírtak, a verseket is! – mondatok keringenek, mint űrszemét…</div><div class="MsoNormal"> A következő feladat Baudelaire A vámpír versének mintájára írt vámpír-vers. Mikor ezt meghallottam, kiültem a Napra.. Azonban rá kellett jönnöm, ettől még nem lesz ihletem. Elmentem hát úszni. Ettől meg a halaknak lett ihlete, mert állandóan nekem ütköztek, legalábbis ezt mondtam Mogyorósi Lacinak, aki irtózott tőlük, meg még a piócáktól és a mocsári zöldtől a víz színén.</div><div class="MsoNormal">Tolom a hullámokat magam mögé, hátán fekszem az őselemek közül a legnagyszerűbbnek, felettem a Nap kíváncsi narancsa: „Vajon mire jutok terveimben?”</div><div class="MsoNormal"> A vámpír-verset vértelen arccal írtam, ez lett a címe is – egy vámpír naplója aláfestéssel. Természetesen hexameterben, hiszem, ez illik egy vámpírhoz.. Idézek: </div><div class="MsoNormal"> - Az első és az utolsó sor zseniális, a közötte levő 6 sort cseréljem le! – értékelt Turczi.</div><div class="MsoNormal">Legalább jól lebarnultam! – gondoltam és égés elleni kenőcsöt kerestem. Szükségem volt rá.</div><div class="MsoNormal">A következő erőpróba Ámor és Cupido jegyében zajlott, de írhattunk a női emancipációról is. És kaptunk egy, István által ujjgyakorlatnak nevezett, az esti sétánk alatt megírandó epigrammát, amelynek az utolsó két szava, <i>fényre derül</i>. Bármiről szólhat – így István.</div><div class="MsoNormal"> „Hallod, a választások után most mekkora csend van.</div><div class="MsoNormal"> Olvad az ördögi arc, szép <i>Haza fényre derül</i>?”</div><div class="MsoNormal">Itt már nagyon jól szerepeltem, legalábbis a többiek szerint. Szavaztunk minden feladat végén.</div><div class="MsoNormal">Kaptuk még: Berzsenyitől a Magányosság, Faludy Ferenctől a Fortuna szekerén, Kölcseytől a Szonetto…verseket átültetni mai közegbe, mai nyelvezettel. Itt kettőt is választhattunk a háromból.</div><div class="MsoNormal">„Ezt szoktam magyarról magyarra fordításnak nevezni!” – hallottuk István segítségét.</div><div class="MsoNormal"> Itt írtam meg a Magányosságra reflektálva Ragadozóhely és a Fortuna szekerén-re Veszíthetek címmel két versemet. Istvánnak bejöttek átköltéseink.</div><div class="MsoNormal"> Nappal, amikor már a hajó fedélzetén is felforrósodott a leheletünk lementem a „hűtött” társalgóba. Itt igyekeztem fantáziámra bízni magam, miközben fent Bakos-Kiss Gábor színművész musicalrészletekkel átitatott előadása hangzott sikerrel. Később Wiegmann Alfréd rendező igazgatta a tanulni vágyókat a szakma szeretetére, nagy alázattal.</div><div class="MsoNormal">Most a hajó fedélzeti szárnyának egyik sarkában kialakított „dolgozószobában” vagyunk. Előttem lap-top-om, a net sehol. Gyenge a vétel, mondják, így aztán csak döcögünk’, ha keresek valamit. Mérgemben odahajítom a szúnyogoknak. Ekkor balesetről rebegnek, nem tudni, ki az, de már előre sajnálom őt.</div><div class="MsoNormal">Most megtudom. Turczi István megcsúszott a stégen, zuhanáskor a térdhajlat táján erős ütést kapott.</div><div class="MsoNormal">Telefonáltam neki, semmi hír. Teltek az elkeseredett órák, az arcokon a megdöbbent csend, de a munkát sem lehetett eltéríteni a szem elől. Az aggódás nyomban véget ért, amikor fél lábon bebicegett közénk István:</div><div class="MsoNormal"> - Na mi történt? – kérdeztem és azonnal mankóként segítettem „műhelyembe”. Ott az óriásira duzzadt vérömlenyt finoman a szív irányába masszíroztam, legalábbis úgy tűnt. Valójában saját erőmből tápláltam…</div><div class="MsoNormal">-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------</div><div class="MsoNormal"> Méretes jégkockák, kámforos-mentolos lóbalzsam, trombózis elleni injekció, fájdalomcsillapító, ezek István „<i>előbb azt hittük, szalagszakadás történt</i>” balesetének kísérői. Ekkor elfehéredik – talán sokkot kapott. Elkezd remegni. Talán jót tenne egy szivar? Nem, az sem érdekli.</div><div class="MsoNormal"> - Csak el ne hagyd magad! – suttogom, mire ő vesz egy nagy adag friss levegőt és igyekszik felállni. Vigyázva rátámaszkodik sérült lábára – pedig eltiltották tőle! – és fogcsikorgató küzdelemben elindul átköltözni a lakókocsiba. Aki csak tud segít.</div><div class="MsoNormal"> Másnap külön ágyat kap, amelyen pihentetve lábát megtartja a szokásos órát. A duzzanat kisebbedett. A hajófedélzetről lehet látni a szemközti fákat, nyújtózkodnak, s figyelik a beszélgetésünket:</div><div class="MsoNormal">Az Egyről kell, mint oszthatatlanról kell írnunk, amiről József Attila természetesen remekművet írt. A másik feladatot passzolom. Egyszer lehet.</div><div class="MsoNormal">Közben még jobban egységesedik a csapat. Nálam ez úgy jelentkezik, hogy elkezdem a visszaszámlálást. Hány napunk van még? Három.</div><div class="MsoNormal">Magamba szívom a sodródó Duna némaságát, a látszólag élettelen hajó közönyét és azt a mérhetetlen energiát, amelyet reggelente kihorgászok a szívembe. A Föld rezgéseit.</div><div class="MsoNormal">Közben eszünk, körbeülve az asztalokat, és hiszem, életünk egy nagy salátástál, itt a Neszmély-hajón, a víz tükrén.</div><div class="MsoNormal"> Az Egyről írt versem a számmisztikához kötődik, hideg, sivár, analitikus: „Mint egy angol vers” – dicsér Turczi. Van azonban egy másik írásom e témában, ez már nem jön be. Sorolja is István a hibáit, egyszer csak elhalkul… látja rajtam, nem viselem tovább a kritikát…</div><div class="MsoNormal">Most a négy elemről – föld, tűz, víz, levegő – kell írnunk. Beugrik az utolsó sor, már csak a verset kell eléje gondolnom. S ha ez nem volna elég, három idézetet kapunk, lehet mindet, de egyet kötelező beemelni versünkbe. Nekem Arthur Rimbaud-tól az <i>ura vagyok a csendnek</i></div><div class="MsoNormal">sor tetszett a legjobban. (Azóta már megírtam<i>).<o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal"><i>Utólag visszagondolva, nehezek voltak-e a feladatok, vagy hogy fel lehetett volna jobban készülni a hét nap alatt megfogalmazott 12 versre, prózára, nem tudom, bár minden nap éjjel</i> <i>kettőig kutattam rá a választ</i>. Azt hiszem, erre is van axióma:</div><div class="MsoNormal">„Aki saját magában és a közvetlen környezetében nem találja meg azt, amit keres, az soha nem fogja megtalálni, bárhol jár is a világban. Bennünk van a kincsek kincse!”</div><div class="MsoNormal"> Nagy felhajtóerőt kaptam, ennyit már érzek, s ezt meg is írtam – dühömmel együtt – Felszálló című versemben. István közlésre javasolná.</div><div class="MsoNormal"> Rakosgatom dolgaim, hazafelé tartva… Közben megérkezik Kinizsi Ottó</div><div class="MsoNormal">, a Barátok között ifjú sztárja. Kézen fogja tüneményes kislányát, aki később, egy játékos feladat során bizonyítja: jó géneket örökölt. Beszélgetésünk során Ottó elmeséli, már rendezőként számítanak rá, ide is ötleteivel jött. És megrendezi az ittlévőkkel a Rómeó és Júliát, olyan Kinizsi Ottósan. Hogy az milyen? Erő, dinamika, lendület, játék, mindez sajátos, csillogó humorban. Mondhatnám szeretetnek is. „Ti sokkal kreatívabbak vagytok, mint akikkel idáig dolgoztam” – mondja, utalva rá, ne játsszák túl a szerepüket… Megy a Rómeó és Júlia, színházzá válik a hajó fedélzete, én meg a néző egy-egy poénnál határtalanul nevetek. Még most is látom Esztert, aki anyáskodik a csoport felett (nekem is segített gépelni), ősszel előadóestje lesz, Bernadettet, a filozófus-meditatív lányt, aki sérülékeny, Annát, a tűzhányószemű 13 évest, az eljövendő nagy színésznőt, ha lesz kitartása!, Bencét, aki 17 évesen úgy szaval József Attilát, mint más kenyeret eszik, Janit, akinek tehetsége számomra John Travoltát idézi (igaz, énekelni nem hallottam), Dönízt, aki ifjú kora ellenére be tudja tölteni a színpadot életrevalóságával, Zsófit, aki tervezőmérnökként jött el közénk, ki tisztaságára, szeretetére építhet, Bellát, aki ha lent verset akartam írni utánozhatatlan poénokkal szórakoztatott, fent meg elvarázsolt játékával, Júliát, aki gyémánt, de meleg szemeivel mintha egy népdalból érkezett volna, Petrát, aki Esztergomban a Pázmány Péter Egyetemre jár, de színésznő akar lenni ( legyen úgy, ahogy szeretnéd!), Ágit, aki cserfes közvetlenségét kihasználva bámulatosan játszott el bármit és első lett a páros feladatnál, Olgát, aki a meglepő monológjában úgy levezényelte a meccset, hogy nem lehetett nem figyelni rá, Csengét, aki egy vírus miatt hamar feladta, kár érte, nagyon, Melittát, aki már színházban játszik 18 évesen, ugyanakkor a rádiózás is érdekli…</div><div class="MsoNormal">Mikor elbúcsúzok tőlük, többen a nyakamba ugranak. Hirtelen úgy érzem, kiszakadok belőlük…</div><div class="MsoNormal"> Hazafelé a hőség hatványozódik. Sír a motor, s az út menti fák levelei bánatos felhőkként ülnek…</div><div class="MsoNormal"> Neszmély. A Duna adott. A naplóm kész. A bőröndöm utazni hív. Jövőre is…</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"> /Molnár József/</div><div class="MsoNormal"><o:p> </o:p></div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-3789905087954904592011-03-24T15:07:00.000+01:002011-03-24T15:08:04.023+01:00Bella István: Szaggatott világ<div style="text-align: center;">Anyám hajnalban kelt, tüzet rakott,</div><div style="text-align: center;">megfőzte a nyomorúságot,</div><div style="text-align: center;">a tegnapesttől kért kölcsön kenyeret.</div><div style="text-align: center;">A vézna tűznél véznább volt árvasága.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Ázott csutkák, vizes tengeriszárak</div><div style="text-align: center;">tűzén melegedett gyerekkorom.</div><div style="text-align: center;">A kódorgó füst kékellő tulipán lett,</div><div style="text-align: center;">s megrázkódó virág köhögető anyám.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Engem ilyenkor vertek föl, menni kellett,</div><div style="text-align: center;">s egy rossz nadrágért, földig lógó kabátért</div><div style="text-align: center;">énekeltem a megfeszített Jézust,</div><div style="text-align: center;">kilencéves, árva evangélista.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Innen hoztam az éneket magammal,</div><div style="text-align: center;">és most, mikor már istennel semmi dolgom,</div><div style="text-align: center;">ők énekelnek, szorítják össze mellem,</div><div style="text-align: center;">hatholdas Jézus, napszámos apostol.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Ezért ne csodálkozzatok nagyon rajtam.</div><div style="text-align: center;">Emlékeimben egy gyerek kuporog,</div><div style="text-align: center;">üres tenyerét foltos nadrágjára szorítja,</div><div style="text-align: center;">s a csöndben jószóért: kenyérért énekel.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-54090538036415298872011-03-24T15:03:00.002+01:002011-03-24T15:07:17.783+01:00Összefogás a magyar kultúráért<div>Visszalépett az olasz kormány attól a döntésétől, hogy emeli a mozijegyárakat és csökkenti a kulturális eseményekre szánt támogatásokat, két nappal a kulturális költségvetési megszorítások elleni országos sztrájk előtt. Az olasz kulturális minisztérium közleménye szerint a konzervatív kormány 236 millió eurónyi (63 milliárd forint) támogatást visszaadott a minisztérium számára a korábban csökkentett, illetve befagyasztott összegekből. A filmgyártási alap támogatását az üzemanyagokra kivetett magasabb adókból fogják finanszírozni és nem a korábban bejelentette egyeurós mozijegy-áremelésből. Az olasz kormány új rendelete intézkedik továbbá a világörökségként számos tartott Pompeji állagának javításáról is.</div><div><br /></div><div>A kulturális költségvetésnek, köztük a színházakat és a filmgyártást támogató alap finanszírozásának 36,6 százalékkal való csökkentése ellen tiltakozó színészek, zenészek, művészek méltatták az új rendelkezéseket. "Meghozta a gyümölcsét a film- és színházi szakmában dolgozók, az értelmiség és az állampolgárok mozgósítása" - hangoztatta Walter Vergano, a torinói Regio színház rendezője. Gianni Alemanno, Róma polgármestere nyilvánosan mondott köszönetet Riccardo Muti karmesternek, aki a múlt héten szenvedélyes felhívást intézett az olaszokhoz Verdi Nabuccójának vezénylésekor, ellenezve a kulturális alapok csökkentését. A milánói La Scala társulata a kormány visszakozásának hatására lemondta</div><div>péntekre tervezett sztrájkját.</div><div><br /></div><div>A színházak és a mozik azt tervezték, hogy március 25-én zárva tartottak és nem csatlakoztak a március 27-i színházi világnaphoz sem. Március 26-28-ra a múzeumok, könyvtárak hirdettek tiltakozó akciókat. Tavaly tavasszal az olasz kulturális élet közel egy hónapon át sztrájkolt a költségvetési megszorítások ellen. Magyarországon több tízmilliárd forintot vont el a kormány a kultúrából. Ez ellen tiltakozik megannyi szakmai szervezet és magánszemély.</div><div><br /></div><div><b>Összefogás a magyar kultúráért</b></div><div><br /></div><div>Százezrek nevében tiltakozik a miniszterelnöknél, a nemzetgazdasági, a humán erőforrás miniszternél és a kulturális államtitkárnál 20 jelentős kulturális szövetség és egyesület a kormányzat által meghozott, úgynevezett takarékossági intézkedések ellen. A kulturális, oktatási, művészeti és közművelődési célú programokat, alkotásokat és alkotó közösségeket érintő pénzügyi zárolások a kultúra ellehetetlenítését eredményezik.</div><div><br /></div><div>A nyílt levél írói hangsúlyozzák, hogy a tavaly júliusban elrendelt „takarékossági intézkedések”, zárolások felháborították a kulturális élet valamennyi szereplőjét, amelyhez a kegyelemdöfést a mostani 250 milliárd forintos „stabilitási tartalék” képzése adja. Ennek legnagyobb kárvallottja a minisztériumok közül a kulturális tárcát is birtokló Nemzeti Erőforrás Minisztérium, amely közel 40 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat, de jelentősen megnyirbálták a Nemzeti Kulturális Alap költségvetését, amely jogszabályban garantált módon az Ötös Lottó nyereményalapjából támogathatná a különböző kulturális, művészeti és képzési programokat, alkotásokat. Tény, hogy a kultúra gerincét érintő közművelődésre idén még 400 millió forintot sem ad a kormány, emiatt sok száz jelentős hagyománnyal bíró, a nemzet értékeit felvonultató program (színházi előadások, képzőművészeti alkotások, könyvek és folyóiratok, tárlatok, fesztiválok, találkozók, művészetoktatás, táborok stb.) marad el, vagy el sem készül. Ráadásul újabb jelentős megszorítások érik az állami/önkormányzati intézményeket is, amelyek a művészeti és</div><div>közművelődési értékek létrehozásában és terjesztésében a civilek szakmai együttműködő partnereik.</div><div><br /></div><div>Hivatásos és amatőr művészként ma többszázezer ember ténykedik aktívan Magyarországon, és majdnem ennyi embert (diákot és felnőttet) érint a drámapedagógia, a művészetoktatás és a társadalmi nevelés. A holdudvart is hozzászámítva – közönség, hozzátartozók, barátok és érdeklődők, akik szintúgy formálódnak e közösségi tevékenységek által – ez a szám még tovább sokszorozódik. A kórusokat, zenekarokat, vers- és prózamondókat, iskolai és felnőtt színjátszókat, színészeket, előadóművészeket, táncosokat, képzőművészeket, fotográfusokat, filmeseket, bábosokat, cirkuszművészeket, az alkotó népművészeket tömörítő szövetségek és egyesületek számára egységes, korrekt, átlátható és biztonságos állami finanszírozást követelnek, amelyet a szakmai szervezetekkel közösen alkot meg a kormány, haladéktalanul.</div><div><br /></div><div>A megfogalmazók szerint a kormány meggondolatlanul, hirtelen ötlettől vezérelve döntött a művészeti életet jelentős hátrányba hozó intézkedésekről. Hiányolják a „Nemzeti Konzultációt”, valamint Szőcs Géza államtitkárnak a kultúra érdekében tett lépéseit, konkrét döntéseit, máig ismeretlen stratégiai terveit, amelyeket kilenc hónapos államtitkársága alatt sem ismerhet a társadalom, vélhetően, mert ilyen nincs.</div><div><br /></div><div>A miniszterelnöknek írt levélben arra hívják fel a figyelmet, hogy az államkassza egyensúlyi helyzetét nem szabad a kulturális, művelődési kiadások rovására, a magyar kultúra kárára végrehajtani, hiszen ezzel azok az érzékeny szellemi alapok sérülnek, amelyeknek köszönhetően egyenrangú szereplők vagyunk az európai államszövetségben. Magyarságunk, örökségünk az, amit védenünk kell, és fejleszteni kötelességünk. Európának mi magyarokként vagyunk érdekesek, ez pedig kulturális identifikáció: a hagyományok átadásának és az alkotókedv megőrzésének a kérdése, és a nemzet egységének kulcsa!</div><div><br /></div><div>„Mindaz a kulturális érték, mely ezen intézkedések miatt nem jöhetett létre, már soha nem jön létre.” – írják levelükben. Az összefogást sürgetők kétségeiknek adnak hangot a közcélú feladatok ellátásával kapcsolatosan is, mert a közgyűjteményi és közművelődési területen dolgozók a közalkalmazottak között is mára már a legalacsonyabb jövedelműek közé tartoznak. „Fel kellene ismerni, hogy a kevés számú tudományos intézmény és művészi alkotóműhely mellett a könyvtárak, levéltárak, múzeumok, művelődési házak, állat- és növénykertek az őrzői, fejlesztői és közvetítői a kulturális értékeknek.” – fogalmaznak.</div><div><br /></div><div>A tiltakozók "Összefogás a magyar kultúráért" néven saját csoportot hoztak létre a facebook közösségi portálon, ahol minden kultúrabarát ember, műkedvelő, szervezet és társulat csatlakozhat, az is elegendő, ha lájkolja a csoport közösségi oldalát:</div><div><br /></div><div><a href="http://www.facebook.com/pages/%C3%96sszefog%C3%A1s-a-magyar-kult%C3%BAr%C3%A1%C3%A9rt/147878631940400?sk=info">Összefogás a magyar kultúráért</a> </div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-47956378711150346762011-03-24T14:59:00.002+01:002011-03-24T15:01:32.440+01:00Vesszenek a kilók!<div>„Jól áll neked a pocak :) ” – mondta kedvesen Feleségem egyik este, amikor lefekvéshez készülődtünk. A mondat megütötte a fülemet. Édes volt, hangjában a cinizmus csírája sem volt tetten érhető, tudtam, hogy nem bántani akar, megsérteni még úgyse, és ha egyszer azt mondta, hogy jól áll a pocak, akkor azt úgy is gondolta. Rámosolyogtam, kiosontam a fürdőszobába, és akár a nők az utca kirakatüvegében, jól végigmértem magam. Az alvópólóm enyhe gömbformát öltve nézett vissza rám, már csak szemet meg szájat kellett volna rajzolnom a szmájlihoz, hogy jó fej legyen. A második fejem… Szörnyű! A huszonegyedik század sokat hangoztatott szlogenjei futkároztak agyamban, mint az áram a vezetékben: egészséges étrend, vitamindús ételek, sokszor keveset enni, cukormentes üdítő, jóga, sok mozgás, fitt életmód, konditerem… Agyam másik féltekében pedig a reggeli kávé, a napközbeni laptop emelgetés, a torna helyetti le-föl lépcsőzés az irodában, az energiaitalok és koffeinbombát érő kólák, nassolnivaló, az agyserkentő mogyoróscsoki, a napi koplalás utáni kiadós vacsora, mondjuk szalonna meg kolbász – szóval ezek lebegtek. Most már tényleg változtatni kell.</div><div><br /></div><div>33 vagyok (Krisztusom! – pont ebben a korban…), ideje tényleg változtatni… De ha nem lesz hasam sem már, mit dicsér majd rajtam a Kedves? De nem bánnám, ha az a kitüremkedés a bicepszem lenne inkább! Fellapoztam jól ismert kortársam írásait, ki hogy élte meg (csak van, aki hasonló elváltozásokat tapasztalt saját testén!!!), Lackfi János barátom mutatta az utat. Én meg megyek utána, lesz, ami lesz. Hajrá fittség, bye-bye kalóriák!</div><div><br /></div><div style="text-align: center;">Lackfi János: Fogyó</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Dehogyis tagadom, meghíztam,</div><div style="text-align: center;">Focizok, de a láb nem villan.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Tizenegy kilogram túlsúlyban</div><div style="text-align: center;">Lebegek: telivér, bús kullancs.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Van előny, ugyebár, mindebben:</div><div style="text-align: center;">Leverem, aki bánt, hogy nyekken.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">De viszont csurog az izzadság,</div><div style="text-align: center;">Nehezen hajolok, ingnyak vág,</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Kimerít az a pár lépcsőfok,</div><div style="text-align: center;">Busz után ha futok, megfúlok.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Cipelek, szuszogok: kandisznó,</div><div style="text-align: center;">Fura tánc az elefánt-diszkó.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Dehogyis tagadom: meghíztam,</div><div style="text-align: center;">Poharamban ezért csapvíz van.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Cukor és buborék ártalmas,</div><div style="text-align: center;">Adalék, színezék: elhallgass.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Se söröm, se borom, sem vodkám,</div><div style="text-align: center;">Pedig a pia úgy – vágyott rám.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Ne egyek sokat és nem sokszor,</div><div style="text-align: center;">Kivi, őszi, narancs felspannol.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Se szalonna, se jó disznósajt,</div><div style="text-align: center;">Csibemell, zuza, még mit óhajt?</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Recsegek a vizes zsemlémmel,</div><div style="text-align: center;">Libazsír, oda te nem nézel!</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Se süti, se csoki, sem habcsók,</div><div style="text-align: center;">Ropi, csipsz nyema most, ej, haspók!</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">A kinőtt ruhatár énrám vár!</div><div style="text-align: center;">Lesik a hasamat: fogytál már?</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Fut a sok dekagramm szép sorban:</div><div style="text-align: center;">Leszek újra, ki még nem voltam.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-7619321467615212032011-03-14T13:28:00.002+01:002011-03-14T13:28:56.488+01:00LehetLehet, lemaradtál a jövőről…<br />
Még belenézhetnél a szemébe, ha nem<br />
tetted volna vakká a csillogó-feketét-kéket.<br />
Mintha a ködbe néznél, vonatlámpaként<br />
százhúsznál keresve az ismerős alkony-<br />
köveket, mely tegnap még ott volt, mint a<br />
vakító parázs a szívben. Ködből a ködbe<br />
vezetsz, s az ismeretlent az ismeretlen<br />
egyenlet zárja. Fiatalságod vakablakká<br />
lett, gyáva sejtjeid halálraítéltek. Nézel,<br />
de már egy ócska szemüveg mögül, egykor<br />
karcsú termeted a híd túloldalán némán<br />
emeli kalapod, te meg bambán <br />
szépreményekre emlékezel.<br />
<br />
Aztán már a szépre sem…Figyelmed fekete<br />
lyukban cipeli tested, mint hóhért gyermeke, s a<br />
fájdalmas üvöltés ekkor már nem a tiéd, azt is<br />
ellopták, ahogy tolvaja voltál te is<br />
életednek, lomként zuhansz mint<br />
megválaszolatlan kérdés, már nem a tegnapi<br />
jövőd vagy, minden értelmetlenné vált,<br />
létutazó lélekutazás.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
/Molnár József/G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-7746172620827204102011-03-14T13:27:00.000+01:002011-03-14T13:27:08.049+01:00TavaszEgyre többször repülök ki testem kalitkájából. Ilyenkor<br />
szélutazó madárként vitorlázom múltam s életeim<br />
között; az elszalasztott hegyeim közt, amiket<br />
sosem másztam meg. Pedig minden adott, ott volt a hegy,<br />
ott volt a hegymászó felszerelés, mindig a legmegfelelőbb, s ott<br />
voltam én is, hogy bizonyítsak. Nem másnak, nem önmagamnak, a<br />
hegynek, aki már megelőlegezve a bizalmat, elindult felém. Én<br />
akkor már futottam, dehogy a magasságok felé! – messzire el,<br />
akárhová, ahová már nem tudtak követni, lefelé a zuhanó<br />
szakadékok<br />
útján, a szikár sziklák figyelmében, a szétszaladó felhők<br />
alatt. Ekkor már se gondolatom, sem erőm, csak az eltiport<br />
virágok mutatták, mekkora távolságot nyeltem le ijedtemben, s a<br />
róka-vörös napban is a félelmeimet véltem látni, amikor<br />
zuhanni kezdtem…és …minden kezdődött elölről.<br />
<br />
Egyre többször repülök lelkem kalitkájában, különösen<br />
akkor, amikor álmodom. Ilyenkor részeg magasságokból<br />
zuhanva sértetlenül érek földet, ilyenkor az óceánok<br />
mélyét kutatva cápaként robogok a mély-sötétben, ilyenkor<br />
a titok-teli hegyek gyomrában találkozom Földanya lányaival, kik<br />
megvendégelnek egy csésze, még gőzölgő teával, mit valami<br />
Életfából facsartak ki. Szerintük, nincs annál jobb és<br />
élvezetesebb nedű, mint a tavaszi ébredés, mint a nyárvégi<br />
madársüvöltés, mint a végtelen égből aláhulló csillagok<br />
beszéde, mint egy halk s mosolygó hóesés képe<br />
a tavasz-szobából.<br />
<br />
Egyre többször időzök lelkem ablakában.<br />
/Molnár József/G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-2710382872130530012011-03-11T18:06:00.000+01:002011-03-11T18:06:26.423+01:00ElőérzetKardod előtt<br />
páncélt levetve állok.<br />
Ha megölsz, hát meghalok.<br />
Én nem félek.<br />
Annyiszor,<br />
annyiszor voltam már<br />
halott.<br />
<br />
/Csikós Szilvia/G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-59663224540350241212011-03-08T23:58:00.001+01:002011-03-09T00:01:25.309+01:00Vágyeresztő haikukTelik már a Hold,<br />
két arcát mutatja,<br />
éji fényesés.<br />
<br />
Sorban átadom<br />
ami kedves, ami vágy,<br />
szerelmem, Élet.<br />
<br />
Áldott üresség,<br />
az összes semmim itt van<br />
-bennem, a nincsben.<br />
<br />
Az összes nincsem,<br />
kincsem lyukas zsebben<br />
-bennem, a vanban.<br />
<br />
/Csikos Szilvia/<br />
<div><br />
</div>G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-21385340865343918362011-03-02T22:02:00.000+01:002011-03-02T22:02:34.161+01:00Hangrab<span class="Apple-style-span" style="color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: x-small;"><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; line-height: 18px;"><br />
</span></span><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><div class="entirePost" style="display: inline;"><i><b>Csilingel egy hang.</b></i></div><i><b> s szól a soul.</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>Talán megint álmodom?</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>Érdes hangra ébredek,</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>szinte egyből észhez is térek.</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>Hajnal van, mégis kacagok,</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>egy hang rabja vagyok.</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>Bilincsel és láncol,</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>ma még oly távol.</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>Majd ha közeledbe érek,</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>kérlek ne legyél tétlen.</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>Árassz el szeretettel,</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>a boxkesztyűt tegyük el.</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>Fessük át a világot,</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>hisz színesbe mindent másképpen látok.</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>Énekelj hát tovább,</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>s így lesznek az éjszakák csodák.</b></i></div><div class="postContents" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; border-collapse: collapse; color: #333333; font-family: 'trebuchet ms', verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px; margin-left: 23px;"><i><b></b></i><i><b>G.S-Ágnes</b></i></div>G.Shttp://www.blogger.com/profile/06301045706754938749noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7959648876564427338.post-85242417444670676052011-01-18T09:05:00.000+01:002011-01-18T09:06:33.718+01:00Játék<div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial; font-size: 13px; border-collapse: collapse; "><b><i>Humoros ötletek,</i></b></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial; font-size: 13px; border-collapse: collapse; "><div style="text-align: center;"><b><i>mikor a forró bor,</i></b></div><b><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><b><i>égeti nyelvedet.</i></b></span></div></b><b><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><b><i>Íme egy újabb pár,</i></b></span></div></b><b><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><b><i>szemem előtt vibrál</i></b></span></div></b><b><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><b><i>Külsőleg felszínes pillanat.</i></b></span></div></b><b><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><b><i>Kusza,kóbor gondolat, </i></b></span></div></b><b><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><b><i>nevetés mely mögött titok lappang.</i></b></span></div></b><b><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><b><i>Szenvedély tőr elő hirtelen,</i></b></span></div></b><b><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><b><i>nem is értem csak mereven nézem.</i></b></span></div></b><b><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><b><i>Üt a bor s a leány szelídül. </i></b></span></div></b><b><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><b><i>Felragyog a szeme,kacagva nevet.</i></b></span></div></b><b><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal; "><b><i>Színjáték ez az élet!</i></b></span></div><i><br />/G.S-Ágnes/</i></b></span>Unknownnoreply@blogger.com0