Otthon az Alföldön
Ismerős tájon járok
lábam sík talajra lép
itthon vagyok
s a végtelen rónán
kutatva nézek szét
a sín mellett sorompó ásít
megállít mielőtt megérkeznék
s a lámpák álmosan,tompán
hunyorognak mint ha csak kérdeznék:
hát megjöttél?
Jobbról és balról fák üdvözölnek
susogásuk a szívemig ér
visszatértél, már vártunk: mondják
és kis ablakok ontják rám a fényt
Az út fehéren csillog alattam
boldogan ragyog, mosolyog
messzire hallatszik angyali hangja
menj haza rajtam
ez a te otthonod
Isten hozott!
lábam sík talajra lép
itthon vagyok
s a végtelen rónán
kutatva nézek szét
a sín mellett sorompó ásít
megállít mielőtt megérkeznék
s a lámpák álmosan,tompán
hunyorognak mint ha csak kérdeznék:
hát megjöttél?
Jobbról és balról fák üdvözölnek
susogásuk a szívemig ér
visszatértél, már vártunk: mondják
és kis ablakok ontják rám a fényt
Az út fehéren csillog alattam
boldogan ragyog, mosolyog
messzire hallatszik angyali hangja
menj haza rajtam
ez a te otthonod
Isten hozott!
/Mezei Marianna/
Címkék:
google,
könyv,
Mezei Marianna,
Otthon az Alföldön,
vers
|
0 Response to "Otthon az Alföldön"
Megjegyzés küldése