Versmondók Blogja

Messziről jött az idegen
szakadt ruháján bujkált a fény,
ki-be járt s játszott szelíden
ölelte lágyan szeretvén.

Messziről jött és bekopogott
s a gazda azonnal ajtót nyitott,
ám amikor meglátta a szegényt
ordított egyet: takarodj!

Az idegen szomorún sóhajtott:
mily koldus is e teremtmény
nem lát mást csak egy rongyost
sűrű köd takarja el szemét.

Majd tovább ment, csendben ballagott
míg egy másik házhoz nem ért,
betekintett az ablakon hol
csak egy mécses szórta melegét.

Halkan zörgetett s a család beengedte,
befogadta, asztalhoz ültette,
s jóságukért cserébe nekik adta
a fényt mi azóta ott ég.

/Mezei Marianna/