Szeptember vége

Mint egy sugárhajtású – elhúzott fölöttünk a nyár –

eltűntek a bögréről a pöttyök, lenyúlta

egy kleptomán katicabogár


éjjel még az ég is töksötét volt, pedig a Hold

mostanság zabálta magát degeszre, nem látni jambustól

a ritmust, holott ott volt, úgyhogy lehetne.


Belépett a forgóajtón az ősz, mégis rosszkedvünk tele

jött ki elébb, tűnődöm, most gazember legyek-e.

vagy csokit egyek-e.


Ez van, Józsikám… minden össze-vissza jár:

a pöttyök, a jambusok, III. Richárd; a nyár elhúzott,

mint egy sugárhajtású, pont.


Asszem, én is elhúzok valahová.

/Csikós Szilvia/


0 Response to "Szeptember vége"

Megjegyzés küldése