Szeptember vége
Mint egy sugárhajtású – elhúzott fölöttünk a nyár –
eltűntek a bögréről a pöttyök, lenyúlta
egy kleptomán katicabogár
éjjel még az ég is töksötét volt, pedig a Hold
mostanság zabálta magát degeszre, nem látni jambustól
a ritmust, holott ott volt, úgyhogy lehetne.
Belépett a forgóajtón az ősz, mégis rosszkedvünk tele
jött ki elébb, tűnődöm, most gazember legyek-e.
vagy csokit egyek-e.
Ez van, Józsikám… minden össze-vissza jár:
a pöttyök, a jambusok, III. Richárd; a nyár elhúzott,
mint egy sugárhajtású, pont.
Asszem, én is elhúzok valahová.
/Csikós Szilvia/
0 Response to "Szeptember vége"
Megjegyzés küldése